Anyucika

Kedves Olvasók! Ez a blog nem építő jellegű... csak egy édesanya történetei imádott gyerekeiről! Szeretettel Nektek!

Híreink - 2010.05.13.

2010.07.07. 23:01

szerző: Bonci

Sziasztok!

A nagy érdeklődésre való tekintettel, újra elkezdem írni Híreinket:) ! Nagyjából és emlékezetből írtam össze a címlistát, ha Valakit nem érdekelnek a leveleim, nyugodtan szóljon, leveszem a listáról!

Szóval:
Jelenleg nagyon jól vagyunk Mindannyian:) . Ma vagyok pont 17 hetes Kistesóval: akit azért hívunk így, mert még nem tudjuk a nemét:( , erre még legalább 2 hetet várnunk kell... Kistesó pont a 16. héten mozdult meg, azóta minden nap érzem, van hogy alig-alig, van, hogy csomót mocorog. Elmúlt minden hányingeres-szédülős- egyéb tünet. Viszont sokkal fáradékonyabb vagyok, mint Levivel, sokszor "elfogy a levegőm", és a csontjaim is készülődnek már, ami nagyon kellemetlen. Néha olyan, mintha már legalább 8 hónapos lennék... De már szép Kismami pocakom van,amit imádok:) , úgyhogy nem nagyon foglalkozom a többivel! A könyv szerint Kistesó már 15-18 cm-es:) , de a Dokival csak 2 hét múlva találkozunk, úgyhogy biztosat nem tudok.

Levi egy tünemény, mindenki elájul tőle, hogy milyen kedves-mosolygós- közvetlen Kisfiú. Sokan dicsérnek minket, hogy milyen jól neveljük, mert azért elég szófogadó is, bár tud rosszcsont is lenni. Itthon nagyon jól elvan, simán tudok háztartást vezetni, játszik egyedül is, meg mesét néz. Néha kijön hozzám a konyhába, oda ül mellém, és "mesél", meg segít:) !
Múlt héten vidéken voltunk, ott az udvaron nagyon szeret, alig lehet bevinni, még pelusozni is. Imádja az állatokat, birkákat, nyuszikat, kutyákat, sőt, most kapott egy cicát is. Sajnos a kakast is ismeri, és hajnalban 5 és 6 között fel is kel rá (mondogatja, hogy kukojtot a kakas, megin kukojtot a kakas...), és onnan már csak ki akar menni, úgyhogy elég fárasztó is egy ilyen "nyaralás":) , de Levi legalább nagyon élvezi.
Egyébként sok segítségem van, hogy pihenni is tudjak, és Levi is a szokott módon "éljen". Tárkányon Gábor Szülei, és a Tesója (Ő Levi kedvence, úgy hívja, hogy Tibojkám:) ), meg a Dédik, itthon meg Gáborom, és az én Szüleim segítenek sokat. Nekem már az is segítség, ha nem egyedül kell vinnem sétálni, és van, aki fut utána:) .

Hát, mint látjátok megvagyunk.
Szép napokat kívánunk Nektek!

(Aki nem kér a leveleimből, nyugodtan írja meg, nem szeretnék senkit sem terhelni velük!!!)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://anyucika.blog.hu/api/trackback/id/tr982137247

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása