Anyucika

Kedves Olvasók! Ez a blog nem építő jellegű... csak egy édesanya történetei imádott gyerekeiről! Szeretettel Nektek!

Híreink - 2010.07.23.

2010.07.23. 20:59

szerző: Bonci

Sziasztok!

Ahogy kértétek, és ahogy ígértem, igyekszem sűríteni a leveleket!

Levivel elég gyorsan és eseménydúsan telnek a napjaink. Ez több szempontból is rossz: mindjárt vége a nyárnak... mondjuk ez a 35-40 fok kicsit sok, de a 25-30-assal kihúznánk még egy jó ideig... Aztán az sem jó, hogy közeledik a harmadik szülinapja, aminek nem örülök, mert ovi meg minden... olyan jó Vele itthon! Aztán az is rossz, hogy most, Enikővel sokkal-sokkal gyorsabban telnek a napjaink, úgy érzem, nem élvezem ki annyira a Kismama létet, mint anno Levivel. Pedig akkor azt mondtam, hogy annyira jó Kismaminak lenni, hogy a második bébit is végig ugyan úgy fogom élvezni, mert Ő lesz az utolsó... :(. Szóval, túl sűrűn élünk... de azért ez sem baj:), örülök, hogy mindig van mit tenni-venni, intézni, nem érzem haszontalannak magamat. Hát, ennyit rólam...
Amiért valójában írtam: Mióta próbálom a blogot vezetni, egyre többet jegyzetelgetem Levi kis megmozdulásait, mert eddig, ha leültem írni, mindig törni kellett a fejemet, hogy mik is történtek velünk. Ma, történt két dolog is, amit gyorsan leírtam:

A konyhában mosogattam, mikor hallom a kiabálást: "Segícccség! Segíccség!" Rohanok a nappaliba... Levi keze a kisasztalon, lába a kanapén, gyerek közte "lóg" :):):). Át akart mászni, és eltolta az asztalt. Látom a kétségbeesett kis arcát és nem tehetek róla, elkap a röhögőgörcs:)! Mondom Neki, hát tedd le a lábadat a szőnyegre...."Jaaaaaaaaa!" És lemászik...:):):) és szalad tovább... ilyen egy Anya élete, egyik percben 100% aggódás, aztán rögtön egy nagy kacagás:)!

A másik sztorihoz tudni kell (bár már írtam), hogy Levi imád telefonálni. Ha beszélek Valakivel, kéri Ő is, hogy beszélhessen Vele, ezért minden beszélgetést Ő fejez be. Ma Facsi/Gabi/Gáborral beszéltem, és Levi átvette. Fontos üzletember pózban (eltartott könyök) mászkál a nappaliban fel-alá, és mondja:
"Nészem a kis pijos taktojt!" (nézem a kis piros traktort - a kedvenc meséje) .... "Jeszedtük a epjeket." (leszedtük az epreket) ... "Megettem a epjeket vijjávaj!" (megettem az epreket villával - egyedül) ... "Kakijtam a bijibe, bejedobtam a vécébe!" (kakiltam a bilibe és beledobtam a WC-be) ...  "Rendbe. Onap is beszéjünk!" (Rendben. Holnap is beszéljünk!) és odaadja nekem a telefont.... Apa a másik oldalon nevet, mert Levi ezeket mind magától, kérdés nélkül közölte.... Honnan vesz ilyeneket egy két és negyed éves gyerek!?

 

 

 

Hát, mára ennyi, gyűjtögetek tovább!
Szép napokat Nektek!

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://anyucika.blog.hu/api/trackback/id/tr602171788

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ywetta 2010.07.24. 08:37:27

Juuuj!! Mindkét sztori nagyon aranyos volt!.... :-D (Megint nevetés-hegyek!)
Komolyan mondom, nem lehet betelni a kis kópéval!
Puszi

Kláris 2010.07.24. 16:14:42

Aloha :),

Nekem tetszik, hogy mar fotoval is illusztralod...

PusziK

Bizsutündér 2010.07.26. 08:22:17

Jó reggelt! Imádom én is! Nagyon cuki! Szeretek én is beszélni vele, be nem áll a kis szája, bár néha nem értem, mert annyira akarja mondadni, hogy "összemossa" a mondatokat :-) Puszi. Majd hívjatok :-)

gobet 2010.07.26. 11:02:02

Édes, a kép is, a story is. Puszi
süti beállítások módosítása