Sziasztok!
Facsi/Gábor/Gabi szerint ritkán írok és így rám untok, úgyhogy most gyorsan bejelentkezem:)!
Vasárnap este jöttünk meg egy egyhetes Tárkányi nyaralásból. Levikénk nagyon élvezte, és most az idővel is szerencsénk volt, ha az átlag 35 fokot annak lehet nevezni:)?! Érzem is most itthon, hogy Levi hozzászokott a végtelen térhez, mert alig bírok Vele a lakásban. Tárkányon szinte az egész ébren töltött idejét kint töltötte: játszott, szaladgált, medencézett (nagy ritkán), traktorozott, kombájnt nézett, nyúzta a kiscicáját és a kutyákat. Hihetetlen, hogy egy pár hónapos cica, mit elvisel egy kisgyerektől! Levi úgy szereti leszedni az asztalról, hogy megfogja a nyakát és szó szerint ledobja. Ha Negró megunja a játékot, elbújik valahova, Levi utána, és a farkánál fogva húzza vissza:)! Negró meg csak tűr! Minden nap mentünk Dédiékhez is, ott is van kutyus, de Ő már jobban be van szabályozva, az utolsó napokra Dédipapa megkötötte, mert már nem győztük leszedni Leviről:)! Annyira örül Neki, hogy folyton ugrál rá, nyalogatja, kergeti, Levi meg nagyokat kacag az egészen. Őt még nem zavarja, az "egy falat babának-egy falat kutyának" megosztás, bezzeg engem...
Bicajoztunk is nagyot egyik nap, kimentünk a Szőlőbe! Szerencsémre Levi a babaülésében is tök jól elvan, semmi hiszti, meg ilyenek. A Szőlőben aztán volt nagy ramazuri! Futkosott a homokban meg a fűben, szedtünk egrest és hagymát (ebben Levi sokat segített Maminak, ugyanis Ő hordta kupacba), aztán egy lavórban nagyot pancsiztunk is:)! Na abba bezzeg belement! Olyan koszos lett, hazafelé fel sem öltöztettem, mert szégyelltem a ruháját:)!
Ja, és voltunk "Mekiben is nyamizni"... ebben is rám ütött:), és a játszóházba is be kellett menni mindenkinek: papa-mama-anya, bár én alig fértem be:), de Levi boldog volt!
Nagy büszkeségem még, hogy már próbálkozunk a pelust elhagyni. Nem biztos, hogy jól csináljuk, de haladunk:)! Ha meztelenül van, már gond nélkül használja a bilit (a lakásban), a vödröt (az udvaron). Már azt is tudja, hogy az alsógatya NEM PELUS! Eleinte úgy gondolta, hogy hát, most is be vagyok csomagolva, mehet... de már megtanulta, hogy le kell tolni... legalábbis elől a lényeget felszabadítja, aztán úgy pisili magát végig:)! A kakinak nagyon örül a biliben, mert meg tudja nézni! Ez fontos dolog az életében:), komoly vizsgálatnak van kitéve minden adagja:)!
Arra is büszkék vagyunk, hogy már szinte önállóan eszik! És már elég jó adagokat, nem csak játszik az étellel! És kaja után mindig kéri a "lepetit" (meglepetést)!
Erről jut eszembe, a szókincse is hihetetlen! És nem csak nekünk, hanem sok Családos is mondja, hogy nagyon fejlett a beszélőkéje... nem tudom, kitől örökölte:)! Komolyan, néha még engem is ledumál a színről! Időnként annyi a mondani valója, hogy egész belezavarodik, és belekeveredik a babanyelvbe is, aztán nagyot nevet magán:)! Ja, és imád telefonálni! Ha nem hívok fel Neki senkit, akkor kamu-beszélgetéseket folytat, általában Hajnival, vagy Tiborral... Velük nagyon megérti magát, mondogatja, hogy ige-igen-igen, nemnemnem!, jó jeszek!, pépapot (szép napot), Nnna szijja!, és még a nap történéseit! Ma mindenkinek elmondta, hogy " nem tudok nézni a koz-moz-dony, büntetés vagyok, met sítam" (nem nézhetem a Thomas a Gőzmozdonyt, mert büntetésben vagyok, mert hisztiztem!), meg azt is, hogy "fövettük a viggojósat" (felvettük a villogós szandit).
Oh, elszaladtak velem a sorok, úgyhogy áttérek Enikőre! NAGYON ELEVEN! Rengeteget mozog, és sokkal erősebb, mint Levi volt! Már az is előfordult egyszer, hogy éjjel arra ébredtem, hogy mocorog a Drága, pedig ilyen Levivel soha sem volt! Tárkányon egyik éjjel nagyon nagy vihar volt, iszonyatos dörgés-villámlással, azt hittem, Encus ott tör ki a hasfalamon keresztül! Akkorákat rándult ijedtében, szegénykémet úgy sajnáltam! Levi meg az egész négy órás iszonyatos vihart átaludta, mozdulatlanul!!! Érte is végig aggódtam, de aznap éjjel még csak inni sem kelt fel... máskor meg elég leejtenem egy ceruzát, máris fent van.
Mindenki kérdezi, hogy hogy bírom a meleget. Jelentem, semmi bajom a meleggel, izzadok, mint mindenki más. De a magas páratartalom kiveszi az erőmet, hamar fulladok tőle, úgyhogy inkább legyen 35 fok, mint párás idő! Egyenlőre még nincs vizesedés-puffadás, tök normális minden, remélem így is marad a végéig!
Ja, és nagy öröm is ért, szülinapi ajinak kapok egy NYARALÁST!!! a kedvenc országomba, a kedvenc városomba! Megyünk szeptember elején Olaszországba, VERONÁBA!!! Kicsit körülnézünk, bemegyünk az Arénába, megsimizzük Júiát, ha még bírok lépcsőzni, akkor felmegyünk az erkélyére is, megnézzük az imádott hidjaimat, az Adige-t... és megyünk tovább a Pisa-i tengerpartra! Onnan még "átugrunk Firenze-be megnézni Dávidot:) az Uffizi-ben és természetesen a Dómot és a Ponte Vecchiót, az Arnót és egyik kedvenc filmem fő-helyszínét, a Santa Croce-t (ezt külön Hajni kívánságára is). Már nagyon várom!
No, biztos, hogy egy csomó mindent kifelejtettem, amit szándékomban állt leírni, de mára ennyit! Lassan-lassan Levi szavait is folytatom... addig is szép napokat Nektek! Puszi!
Ajjajjjj! Tényleg inkább könyvet kéne írnom......
