Anyucika

Kedves Olvasók! Ez a blog nem építő jellegű... csak egy édesanya történetei imádott gyerekeiről! Szeretettel Nektek!

Híreink - 2011.07.11.

2011.07.12. 00:07

szerző: Bonci

Sziasztok!

Kezdem kapni a reklamációkat, hogy már egy hete nem jelentkeztem...:D! Köszönöm! Úgy látszik, hogy a nyaralás alatt kiírtam magam, mert a héten nem akart megszállni az ihlet:)! ... de az is lehet, hogy csak a kánikulában nem volt türelmem írni:)!

Most valahogy jegyzetek sem gyűltek olyan mennyiségben. Tényleg ellustultam:).

Féltem, hogy ha a nyaralás után újra itthon leszünk, Levikémet nem tudom majd kezelni, mert Tárkányon ott van az udvar, és ott mindig olyan sokat játszunk vele... Végül csak egy gondunk akadt itthon, minek következtében még mindig bünti van. Ugyanis elfelejtette, hogy Pesten nem szabad egyedül bicajozni, és olyan messzire ment tőlem, hogy már nem is láttam. Nagyon gyors a kis futóbicajjal. Nagyon ideges voltam, és mire utol értem, már minden lehetséges mód átfutott az agyamon, hogy hova tűnhetett... Szerencsére a játszóterünk kapujában várt rám, hogy bemehet-e?. Nagyon megszidtam, amiért nem fogadott szót és elcsuktam a futóbicajt. De ma már mehetett a rollerrel (azzal nem olyan gyors:D). Napok óta nincs Vele gondom, újra aranyos és szófogadó. Azt hiszem, holnap már bicajozhat:D! 

Encikémmel bezzeg egyre több a gond. Kezd nagyon ügyesen helyet változtatni! Már szépen hintázik négy-kéz-lábon.

Eljut bárhova a kúszva. Fontos állomáshoz érkezett a fejlődésben, már izgatja a függöny!!!

És a fiókok!!!! Egyedül kihúzza!!!

Levike is fontos állomáshoz érkezett:)! Egy meséből megtudta, hogy a rumos sütitől a gyerekek nagyon vidámak lesznek és lefekvés után is nevetgélnek és táncolnak az ágyban:D:D:D

Kis csibész. És OKOS! Nagyon okos. Egyik nap kacsacombot ebédeltünk. A csontot nem szabad rágcsálnia, mert egyszer majdnem megfulladt a velőtől. Rá is szóltam, hogy nem szabad rágcsálni!
"-Csak megnyajogatom a csontot, hogy tuggyam milyen íze van!"

Egy másik napon a piacon vásároltunk, utána játszott a szökőkútnál. Egyszer csak odajött, megölelt.
"-Aji vagy Anya!" (Ari vagy anya)
- Miért?
"- Meet vettéj nekem szívószájat!" - Minimaxos ízesített szívószálat:D

Otthon porszívóztam, és szokás szerint amikor végeztem, a csővel Ő is átporszívózta a lakást... egyszer csak kiabál:
"-ANYA!!!! NÉZD!!!! .... szaladtam .... Jájépek ejje a pedájja akkoj ez becsuk és menni fog a pojszívó a szőnyegen! NÉZD?! Megmutatom. Így csinájd, játod??? Ez így főjmegy... így jemegy...!" - és mutatott és magyarázott... megfejtette a porszívó rejtélyét:D! 

Egy másik napon, a kánikulára való tekintettel új játékot találtam ki. Vettem kicsi virágspriccelőt és a teraszon a virágokat és főleg egymást spricceltük vele:).

Levi nagyon élvezte! Amikor bejöttünk, megette az uzsonnát és odaállt a teraszajtóba:
"-Új játom hogy máj teejesen mekszájattak a vijágok!" - és mentünk újra locsolkodni:D!

Amikor valami rosszaságot csinál, rendszerint odaállítom magam elé, és kérem, hogy nézzen rám, amíg elmondom a gondom (azaz szidom:D). Ilyenkor rettenetesen zavarban van, és nem néz a szemembe. Fel néz, el néz... egy ilyen alkalommal, mikor nagyon mérges voltam, kérdeztem, hogy miért nem rám néz? Talán fent vagyok a könyvespolcon???
Nnna, az én fiamnak több sem kellett. Azóta már kétszer is előfordult, hogy szidás közben a hátam mögé nézett és kérdezgette:
"-Ott a Anya? - felnézett - Vagy oda mászott föj a pócja? - jobbra nézett - Vagy oda?... - lenézett a földre - Vagy oda esett je?" 
Na, ezt bírja ki valaki röhögés nélkül... és próbáljatok meg egyszer nevetve szigorúak lenni...:D

Szombaton estefelé a dunakeszi-i (ezt hogy írják???) Duna parton sétálgattunk.

Szombatról vasárnapra virradó éjszaka annyira meleg volt itthon, hogy egész éjjel nem tudtam aludni. Ezért aztán reggel, mikor a gyerekek már felébredtek, beájultam, miközben Enikőre vigyáztam a szőnyegen:D! Két órát aludtam, teljesen kiütve. Amikor felébredtem, Apucika megkönyörült rajtam, hogy ne kelljen főznöm, és kimentünk a Szúnyog szigetre kajálni. Arra a helyre mentünk, ahol a 30. szülinapomon volt a meglepi bulim:)! Kicsit nosztalgiáztam, ugyanis akkor tudtuk meg, hogy Levikénk már a Pocakban van:D, így elég józanul telt a 30. szülinapom:D! Kicsit elkanyarodtam... de ez azért is érdekes, mert a bulimon készült egy kép, amit egy barátnőm úgy rakott fel az iwiwre, hogy 2007 legmelegebb napja... hát, mi 2011 legmelegebb napját töltöttük azon a helyen:) . Szegény Encike is csak izzadt...  csapzott hajjal nézett a kamerába:)!

Levi meg kinézte Hajni tányérjából a kaját:D

Vasárnap is velünk voltak a tesómék és strandra mentünk. Enikő első strand élménye nem sikerült túl boldogra. Megijedt a zajtól, víztől, gyerekektől?? Nem tudom. Mindenesetre az én angyalkám egy heti adagját kisírta magából:)! (Azaz kb 2 percet:D)

Később sem nagyon rajongott a vízért:

Azért a száradást már élvezte:D

A parton már boldogan villogtatta a fogacskáit:)!

Levikénket két év után végre sikerült rábeszélni a karúszóra. Annyira bejött Neki, hogy már egyedül úszott vele, nem is engedte, hogy segítsünk neki!!! 

Encike a parton még egy új dolgot kipróbált, kunyizott az almámból!!! Nyalogatta és rágcsálta:)!

Levi almát nem volt hajlandó enni... bezzeg a fagyit! Olyan hamar bedolgozta, hogy csak a maszatot tudtuk fotózni!

A strandolás után vacsira pizzát rendeltünk. Levi odaült Tomi mellé:
"- Tomi, vehetek kukojicát a pizzádjój? ... Hmmmm.... ez olyan finom. Bájcsak én is ehetnék ebbőj a pizzábój!" :D:D:D Kis éhenkórász:D!

A mai napunk ismét a kánikula jegyében telt. De délelőtt okos dologra jöttem rá:)! Le kellett menni lángosért és hazafelé észrevettük a játszón Levi egyik kis barátnőjét! Ugyanis a játszónkon sok-sok fa van, ezért kellemesebb ott lenni, mint a lakásban:)! Délre szép kis anyuka-gyerek sereg jött össze:)! Én meg azt hittem, hogy milyen szívtelen vagyok, hogy a legnagyobb melegben megyek le velük:D! Levike hatalmasat játszott, így ebéd után hatalmasat aludt:)! Encike is jót aludt végre! Ébredéskor Levi szaladt oda hozzá elsőnek, amit Encsi széles mosollyal nyugtázott!

Most a szélnek köszönhetően egészen lehűlt a lakás... a nappaliban már csak 28 fok van:D! Remélem ma már mindenki jól fog aludni. A gyerekek este szó nélkül elaludtak:)! Én is úgy fogok:D!

Szép napot Nektek, puszi!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://anyucika.blog.hu/api/trackback/id/tr463059090

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása