Sziasztok!

Na, ez már egy teljesen aktuális levél és fotó... remélem azt is sikerül felraknom:)! Nem olyan egyszerű még nekem ezt kezelni, főleg, hogy már késő van!

Szóval: Holnap már betöltöm a 25. hetet Enikővel (ez már a hatodik hónapot jelenti:-)). Pénteken megyek megint a Dokimhoz és nagyon izgulok, hogy nehogy azt mondja, hát, ez a Kislány megkukacosodott... Milyen az élet, ugye? Levinél folyton azon izgultam, hogy biztos ott legyen a kis kukac, most meg...

Enikővel egyébként minden máshogy zajlik, mint annó Levivel. Állandóan mocorog! Most már nap közben is érzem, és a hasam egész felületén! Levi csak egy-egy ponton rugdosott. Most szinte az egész kis testet érzem a pocakban, ahogy megfeszíti magát, kavar a kis kezeivel, pörög-forog odabent! Imád a belső szerveimmel játszani:(, focista lesz, vagy boxoló... Szereti, ha jókat eszek:), bár most nagyon visszafogott vagyok, igyekszem nem annyit hízni, mint Levivel. És jó Kislány, semmi kaját nem kellett iktatnom az étrendemből! Ehetek káposztát, almát, kelt-tésztát, és az összes kedvenc zöldségemet! (Csak fagyit nem:(, bár ezt az Orvosom tiltja, nem Encus...)

De, hogy Leviről is írjak: IMÁDNI VALÓ! Kezd beindulni a beszélőkéje! Fogok csinálni egy "aranyköpések" kategóriát is, csak még nem tudom, hogyan kell...

Már be is szólogat nekem:-) : mikor kifestettem a körmömet bordóra, nézegeti-nézegeti, kérdezem:

-Mi az Kicsim? 

-Anya kömöje...

-És mi van rajta? - én a virágra kérdeztem rá, ehelyett Ő:

-KOSZ!

Hát, ennyit a fáradságos munkámról! 

Levi egyre önállóbb, már egész jól eszik egyedül, sőt, van, hogy nem is enged segíteni. Amire nagyon büszke vagyok, hogy elpakolja a játékait, ha megkérem! De nem ám csak behordja a szobájába, hanem vissza a polcra, meg a játékos ládába, a helyére mindent! És mindent megköszön:), még a reggeli-ebéd-vacsorát is:)! Ha meg eljövünk valahonnan, azt mondja: köszönöm a vedéjátást! :-) Pedig ezt nem mi tanítottuk Neki! Elles, elhallgat mindent, aztán a legváratlanabb pillanatban és helyzetben használja! 

A héten már be is égetett nyilvánosság előtt:)! A piacon álltam sorba lángosért, mondtam Neki, hogy mehet játszani a játszóházba addig, de figyelni fogom! Ki is nézett rendszeresen az ablakon és kiabálta, hogy ANYUCIKA!!!, (persze az én mellem dagadt a büszkeségtől, hogy a Kisfiam így hív!), erre egyszer csak azt kiálltja: ANYUCIKA KAKIJOK!!! És kakilt is, ott a lángososnál, ahol kb 20 ember ette az ebédjét... siethetteünk haza! (Szerencse, hogy még volt rajta pelus.)

Szóval, nem unalmas az életünk, de egy panaszom nincs! Annyira élvezem ezt az egészet, hogy most jöttem rá, én arra születtem, hogy Családanya legyek! Imádom a napom minden pillanatát, onnan kezdve, hogy reggel Levi beront hozzám a szobába, felmászik az ágyunkra és ledózerol, miközben kiabálja, hogy "Anyucika ébesztő!!!" és nyom egy nagy puszit az arcomra, egész addig, hogy este elolvasom a mesét, kijövök, és az suttogja utánam, "oké, jój ajszok!".

... legyen ez a végszó, most én is megyek jót aludni, mert mindjárt holnap van!

Remélem örömötökre szolgál a BLOGom:), várom a visszajelzéseket, tanácsokat, segítséget.

Szép napokat Nektek, puszi!