Anyucika

Sziasztok! 

Tudom, hogy már mindenki AZT a levelet várja, de ez még csak EZ a levél:D! 

Még egyben vagyok:)! Semmi előjelet nem érzek, csak a kezem-lábam van kicsit bedagadva, de ez nem ijeszt meg, mert Levivel a szülés előtt 2 héttel kezdődött, most meg a kiírás előtt 1 héttel... szóval, ezt nem tartom JEL-nek! Még mocorogni is tudok, tegnap egész délelőtt mászkáltunk Facsival, többek között Levinek kerestünk ajándékot, amit majd Enikőtől kap a kórházban! Nagy nehezen találtunk is egy kis mozdony, ami még sípol is...

Levi egyébként hisz abban, hogy Encus már most ajándékokat küld Neki:)! Ezt lehet, hogy elrontottuk, nem tudom...
Egyik este vacsi után, az a hirtelen ötletem támadt, hogy ma nem én hozom a "meklepetit", hanem Enikő. Bedugtam a pici csokit (ami csak akkor jár, ha jól eszik) a pólóm alá, és, mikor Levi kérte, mondtam, hogy nálam nincs, kérdezze meg Enikőt, hátha Ő tud adni Neki... annyira örült a póló alól küldött csokinak, hogy azóta minden evés után megkérdezi: "Enyikő! Van nájad csoki???" :D:D:D
Persze csoki azóta is naponta csak egyszer van (bármilyen cuki is ahogy kéri), de azt sem mindig Enci adja, nehogy Levi feltúrja majd a bölcsőjét, ha itt lesz velünk:D! 

Ma délelőtt Tesóméknál voltunk, ahol Levi egy igazi rosszcsont volt...
Egy kis fa rudacskát szeretett volna bedugni a porszívó egyik nyílásába... persze Hajni nem engedte Neki... erre gyorsan, kérdés nélkül bedugta egy másikba! De úgy, hogy Tominak szét kellett szerelnie a porszívót, hogy ki tudják szedni! Ez nagyon vicces, de ijesztő is... meg kell néznem az itthoni porszívónkat, azzal is szokott játszani! 
Aztán a szörpijét (amit kértünk, hogy szépen igyon, nehogy összekenje a kanapét) kiköpte a szőnyegre...
Aztán a perselyből az aprópénzt bedugdosta a kanapé réseibe...
Meg számítógépezett is a kisszobában...
Meg bebújt a törülközős szekrénybe...
... szóval nem maradtunk sokáig:D:D:D! De ilyen még nem volt, nem tudom mi ütött belé... lehet, hogy fáradt volt? Most, ebéd után, már két órája alszik...

Szép napot nektek! Puszi!

Sziasztok!

Jól belejöttem az írásba, igaz? Már minden nap megy... egy ideig... aztán biztos lesz, hogy kisebb gondom is nagyobb lesz a leveleknél...:)!

Ma nagy öröm ért... megint! Levinek életében először sikerült felvennie a zoknikat teljesen egyedül!!! Ez nem kis teljesítmény ám! Nehéz egyszerre kinyitni-bedugni-felhúzni, főleg, hogy ehhez egyszerre három végtagra van szükség:)! Azért Levi megoldotta:

Első próba:

Egynek jó lesz:D:

Már dolgozik a másodikon:

"KÉSZ ANYUCIKA!!!!":

:D:D:D
Apró örömök az életben:D!

Aminek még örülök, hogy Levi egyre többet foglalkozik az "R" betűvel... a mesékből utánozza, gyakorolgatja a szavakat, többször egymás után elmondja, és néha már majdnem pereg is a nyelve:)! 

Másik dolog, amit felfedeztem, hogy tisztában van a múlt idővel... Ő még így használja pl.: "Tegnap ott vojtatok a Essi mamáékkaj..." - és mutat a virágboltra. Ez annyit tesz, hogy hétvégén Erzsi mamáékkal voltak abban a virágboltban:)! Tök ügyesen használja már! Főleg most, hogy rájöttem, hogy mit takar a "tegnap":)! 

Enikő még mindig jól van odabent, ma nagyon kívánós volt:)! Komolyan, a két Kismamaságom alatt nem szenvedtem ennyire az "ehetnékem van"-tól, mint az elmúlt két hétben... sajna látszik is... Ma fél tál túrófánkot kért meggylekvárral, aminek az lett az eredménye, hogy Anya hasa megfájdult a gyors evéstől:(! De már jól vagyok, és várom a vacsorát:)! 

Puszi Nektek és jó hétvégét!

Sziasztok!

Nagyon sokan érdeklődtök arról, hogy vagyok, egyben vagyok-e, bírom-e...

Köszönöm Mindenkinek, még egyben vagyunk:)!:

Jól érzem magam, és nem érzem, hogy Enci ki akarna bújni...

Sokszor eszembe jutnak azok a napok, mikor Levivel tartottunk itt:)! Akkor is minden telefonhívást úgy kellett kezdenem, hogy "még nem!", és Mindenki azzal kezdte a hívását, hogy "nem zavarlak? Nem vagy még a Kórházban?":D:D:D
Pont, mint akkor, most sem látok előjeleket, sem pocak-leszállást, sem száj-elnégeresedést:), sem könnyedebb légzést. Nem vizesedek, és még egyáltalán nem szeretnék megszabadulni a Pocaktól!!! Nagyon is tetszik:)! És nem is látom olyan eszement nagynak:)!

Hétfőn megyünk legközelebb vizsgálatra, várom, hogy mit mond az Orvosom, mekkora lesz Enikő, de szerintem pont akkora lesz, mint Levi volt, ami TÖKÉLETES lenne...:)! Majd írok arról is.

Ha meg addig történne Valami:), arról is írni fogok Nektek!
Addig is köszönöm a szurkolást és jókívánságokat!

Szép napokat Nektek, puszi!
 

Sziasztok!

Hát, ezt muszáj megírnom, most rögtön, míg friss az élmény...:)! Arról szól, hogy mennyire önzetlen a Kisfiam:)! 

Épp csokis muffint sütök, mert tegnap Apa megkívánta... én nem...:)! 
Kiraktam az első adagot hűlni, Levi már hozta is a sámliját, felállt rá, és nézegette a sütiket. Mondtam Neki, hogy nem szabad hozzányúlni, mert forró még.
- "Mekigéjem, hoty Anyucikának föjfogadok!" (szótfogadok)
Nézi-nézi, egyszer csak azt mondja: 
- "Esz nekem lekjobban tetszik... esz meg Apucikájé, esz meg Anyucikájé!"  - és magasról mutogatja őket - "Esz meg a Tibojé!!! Anyucika, mekfújom a Tibojnak a sütijét!" ...
- "Majd csöngetnek a vendégek, ha mekjöttek! Összeszámojom, hoty kik jönnek!" ... és a kis ujjait hajtogatva sorolja a családot... aztán visszamászik a sámlira:
- "Esz meg Évié és esz meg Macikájé (Marcikáé)... Macikának is mekfújom! .... fúúúúúú .... Má jó is a Macikának a sütije!"
És osztogatja tovább: 
- "Esz meg a Mikibácsijé!"

.... és azóta is csak számol, sorol és oszt... úgy látszik, tényleg azt hiszi, hogy vendégeket várunk:)! Pedig nem csak akkor szoktam sütit sütni:)! 

Szép napot Nektek!

Sziasztok! 

Már többször említettem, hogy járunk Levivel Manó-tornára (ami idéntől igazából Bikfic-torna, de nekem Manóval jobban tetszik:)). Ma is voltunk. ... Hogy mindenkit megnyugtassak, nem én tornázok Levivel, ezt a posztot Erzsi-mama átvette tőlem egy időre:)! ... Szóval, ma végre fotózgattam is, úgyhogy egy újabb képregényt készítettem Nektek.... elég hosszadalmas lett, pedig csak 45 perc az egész:)! De, akit érdekel, annak szeretettel:)! 

...bár, ami azt illeti, van, amikor Levi is csak unatkozva szemlélődik:) : 

 

Levi kedvenc verse, amit először jegyzett meg: "Erre bicc, arra bök, kicsi feje sütőtök!"

A másik kedvenc: "... itt fut a kisnyuszi:)!"

A harmadik: "1-2 dirr-durr, rakéta indul! Figyeld a holdat, eléri holnap! HURRÁ!"

Amikor "Fúj a szél..."

Játék a padon: "Húzd meg!"

Mini-libikókán:

Lasztival.... célba azt nem talált, de legalább élvezi:):

Na, ez megy: Csőben mászás:

És, biza van, mikor még a Mami sem éri utol...:

De van, mikor jól jön a segítő kéz, pl trambulinon:

... és a bordásfalon is kell, hogy ott legyen valaki:

Cili nyuszijával is összehaverkodott végre:

... sőt, Dr. Levi meg is vizsgálta, ahogy a doktorbácsis könyvben látta:):

És végül, természetesen az én drága Kisfiam, még a rendrakásban is segített a sok Anyukának:):):)!

És most, este, már mélyen alszik....
Jó éjt Nektek is!

Ui.: a hozzáértőktől elnézést kérek a képek minőségéért... én is látom, hogy nem jók, de a kisgépemmel erre vagyok képes:(! 

Sziasztok!

A tegnapelőtti tanulságos történethez csatolnék egy újabbat... de ez most máshogy tanulságos:)! 

Nem szabad rutinból arra gondolni, hogy a gyerek a mesét utánozza...

Levi ma a szokásos kis kiabálásába kezdett: "Segíccség! Beszojúúútam!" Aha, gondoltam, megint a rosszcsont Norman Price az a tűzoltós meséből... amikor megint elhangzott a segélykérés. Bementem az étkezőbe, és Levi ott csücsült, a játszókosarába beszorult fenékkel! :D:D:D

Háááát, miután kiröhögtem magam, és lefotóztam minden szögből, (a végére annyira tetszett Neki is, hogy már pózolt is, és mondta, hogy "csííííz" ) kimentettem a kosárból:)! 

DE! Levinek nagyon tetszett, hogy ennyire megnevettetett, úgyhogy: "Mégegyet bejeesek!", és visszaült, és: "Jajj, neeee! Megint beszojútam!" Hát, mondtam, akkor most gyere ki egyedül! "Nem tudok kimászni! Fogd meg a keszemet! Szejetném megfogni a keszedet, többet nem megyek be! " Kimentettem újra:)! "Köszönöm, hoty segítettéj kiszojúúni!"

:D:D:D

És most, ebéd előtt újra azt a mesét nézi....

Szép napot, sziasztok!